Vendvidék ( 10 km )

A Vendvidék az ország legnyugatibb szeglete, itt kel fel a legkésőbb a nap Magyarországon. A történelmi Vendvidék teljes területe a Rábavidék mellett a Muravidéket is magába foglalta, amely ma Szlovénia része. A Vendvidék vagy Rábavidék néprajzi tájegység Vas megye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett. A legnyugatibb pont Felsőszölnök község, azon belül az ún. Hármashatárkő, melyet a trianoni döntés után állítottak fel közvetlenül az osztrák, szlovén és magyar határ találkozásánál. Itt kel fel a legkésőbb a nap, míg az ország legkeletibb pontján 27 perccel korábban. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. A Vendvidék szlovén lakosságát a francia szerzetesek alapította szentgotthárdi apátság vonzotta erre a tájra a XII. században. Az itt letelepedett szlovéneket a magyarok tótoknak nevezték, erre utal a tájegység XIX. századi elnevezése, a Tótság is. A szomszédos magyar lakosság nem szlovákoknak hitte a Felvidékről betelepült szlovénokat, hanem a dunántúli magyar nyelvhasználatban minden szláv eredetű népcsoportot - tótnak hívtak. A vendvidéken él Magyarország leggazdagabb lepkefaunája, valamint a térség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.